Kisköre város Heves megye déli szegélyén a Hevesi járásában, a Tisza-tó partján, az Alföld középső részén.
Heves megye déli részén, a Tisza-tó mellett található.
A város a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon egy vasútállomással (Kisköre) és egy vasúti megállóhellyel (Kisköre-Tiszahíd) rendelkezik.
Autóbusszal:
- Eger-Kisköre-Gyula
- Gyöngyös-Kisköre-Gyula
- Gyöngyös-Kisköre-Debrecen
- Budapest-Kisköre-Tiszafüred
- Eger-Kisköre-Békéscsaba
A nevének eredete
Első írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (14-15. század) találkozunk még a Kerey és a Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Orosz István (független)
- 1994–1998: Járdán József (SZDSZ-MSZP-Munkáspárt)
- 1998–2002: Szén József (független)
- 2002–2006: Szén József
- 2006–2010: Szén József
- 2010–2014: Magyar Csilla (Fidesz-KDNP)
- 2014–2019: Magyar Csilla (Fidesz-KDNP)
- 2019-től: Magyar Csilla (Fidesz-KDNP)
Infrastruktúra
Kisköre neve országos ismertségre a Tisza II. vízerőmű megépítésekor tett szert. A létesítmény Magyarország legnagyobb vízerőműve.Az erőművet 1967-ben kezdték építeni, üzembehelyezésére 1974-ben került sor.
A Tisza-tó idegenforgalmi jelentősége miatt 2006-ban előbb Kisköre-Tiszaszőlős-Tiszaderzs-Tiszafüred között készült el a tavat körülölelő kerékpárút egy 13,7 km hosszú szakasza, majd 2007-ben átadták a Kisköre-Poroszló közti 23 kilométeres szakaszt is.
Népesség
A település népességének változása:
2011-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a cigány, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,3%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (29,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 3,3%, felekezeten kívüli 19,5% (33,8% nem nyilatkozott).
Kisköre Város címere
A háromszögű címer osztott mezőin (jobb és bal oldala kék és zöld alapú) egy-egy ábra látható. A víz jelképében hal, a mezőgazdasági munkák jelképeként ekevas látható. Középen hatágú csillag ezüst színben.
Ezüst színű a rajzolat is. Alatta koszorúág, kétfelé ágazva keresztezi a címer alját. Felette felirat, fekete betűkkel, a település neve: Kisköre. A város vízi és mezőgazdasági jellege jól látható, amiről történelmi hitelességű levéltári dokumentumok is megerősítenek.
A várossá nyilvánításról
Kisköre és vidéke már az ősidőktől alkalmas volt az emberi megtelepedésre. A feltárt lelőhelyek bizonyítják, hogy több mint négyezer éve már éltek ezen a vidéken. Az első írásos emlék egy okleveles forrás, amely Kiskörét 1323-ban Kure alakban említi, az 1332-37. évi pápai tized jegyzékben. Az itt élő emberek életét minden korban meghatározta a Tisza-folyó közelsége. A halászat, a mezőgazdaság volt a fő megélhetési lehetőség, címerének is ezek a legfontosabb motívumai. Fejlődését is a Tisza folyó alapozta meg. Az 1967-ben elkezdődött a Kiskörei Vízlépcső építése jelentős változott hozott település életében. Ekkor indult látványosabb fejlődésnek, lakótelepek épültek, középületek létesültek, felélénkült a gazdasági, a társadalmi élet, és a lélekszám is szaporodott.
Kisköre vezetése 2000-ben nyújtotta be először várossá nyilvánítási kérelmét, annak reményében, hogy a városi rang közvetve vagy közvetlenül, előbb-utóbb hozzásegíti a települést az anyagiakban való gazdagodáshoz, a fejlődéshez. A település-területfejlesztési törekvések 2003-ban eljutottak a fejlődés olyan fokára, hogy az Önkormányzat ismét bátorsággal pályázhatott a városi rangra. A település fejlettsége, intézményei, térségi szerepe egyre inkább indokolta a nagyobb rangot jelentő cím megszerzését. 2005. május 17-én meg is érkezett az örömteli hír, hogy Kisköre városi rangjának megszerzését a bírálók támogatták.
Forrás: Kiskörei Körkép,2005. június
Forrás: https://hu.wikipedia.org
és
Forrás: https://kiskore.hu/